2014.06.22.
14:24

Írta: harsanyireka

13. /3) Kommunikációs könyvtárak: Wire

Lektorált tananyag, ami a BKF Digitális és Kollaboratív Művészet (DIKOM) pályázatnak keretén belül valósult meg.

Szerző: Harsányi Réka, Társszerző: Juhász Márton András, Lektor: Fernezelyi Márton

 

Az I2C, vagy más néven TWI (Two Wire Interface) egy soros buszrendszer, amit a Philips fejlesztett ki, hogy mikrokontrollerekhez alacsony sebességű perifériákat két vezeték használatával lehessen illeszteni. Ilyen eszközök például a Maxim által gyártott csatornabővítők (MAX6956 I2C-t 20 párhuzamos I/O csatornává alakít), LED meghajtók, adatátalakítók (pl. digitalizálók), Microchip által gyártott soros EEPROM-ok (legnagyobb 1Mbyte-os), vagy az NXP termékei: órák, memóriák, audio és video jelfeldolgozók, szintátalakítók.

 13.2. †bra A buszon keresztÅl sok eszkîzt csatlakoztathatunk.png 

A buszon keresztül sok eszközt csatlakoztathatunk 

A buszokra általánosságban az a jellemző, hogy az eszközök megosztoznak az adatvezetékeken, ezért minden eszköznek rendelkeznie kell egy címmel, ami megkülönbözteti a többi buszhoz kapcsolt egységtől. Az I2C esetén a címzés eszköztől függően kétféle lehet, 7 vagy 8 bites. Az utóbbi esetben 7 bit a tényleges címet kódolja, míg a 8. bit arról ad információt, hogy a címen írás vagy olvasás folyik. A Wire könyvtár mindkét típust támogatja. Az adatvezetékeket rendre SDA (Serial Data) és SCL (Serial Clock) neveket viselik, míg az egyiken a szinkronitást fenntartó órajel, a másikon a szekvenciális adat jelenik meg bitenként. Az Arduino mikrokontrollere fizikailag tartalmaz csatolófelületet a buszhoz, aminek kivezetései UNO – és megelőző típusok – esetében az (analóg bemenetként is használható) A4 (SDA) és A5 (SCL).

Ezen a busztípuson kétféle eszköztípus, egy mester (Master) és a címek elfogyásáig tetszőleges mennyiségű szolga (slave) eszköz kommunikálhat. A mester eszköz az, aki adott címen végrehajthat írást vagy olvasást, a szolgák pedig, akik a mester parancsait követik. A könyvtár alapbeállítása szerint a mester az Arduino, de ha könyvtár inicializálásakor címet adunk neki, akkor szolgaként is tudjuk használni – ez akkor lehet hasznunkra, ha olyan hálózatot szeretnénk építeni, amihez I2C eszközök is és több Arduino is csatlakozik (lásd 13.2. ábra). Ha képesek vagyunk a buszon a konfliktusokat kezelni, több mesteregység használata is elképzelhető.

 

A könyvtár függvényei:

begin()

Inicializálja az I2C kommunikációt. Ha nem adunk meg neki külön címet, automatikusan az Arduino lesz a mester, ellenkező esetben a megadott címen szolgaként fog működni.

Szintaxisa:

Wire.begin(address). 

Paramétere:

address: 7 bites cím.

 

requestFrom()

A mester által használt parancs, hogy bájtokat kérjen valamelyik szolgaeszköztől. Az eszközök válaszait az available() vagy read() függvényekkel kezelhetjük. Az I2C eszközök közötti működésbeli különbségek áthidalására ez a függvény elfogad bemenetként bool típusú változót. Ami ha igaz (alapállapot), akkor a lekérés után STOP jelet küld, és nem kommunikál a buszon, ha hamis, akkor RESTART jelet küld, és nem szabadítja fel a buszt.

Szintaxisa:

Wire.requestFrom(address, quantity),

Wire.requestFrom(address, quantity, stop).

Paraméterei:

address: 7 bites cím,

quantity: lekérdezendő bájtok száma,

stop: bool változó.

  

available()

Visszaadja az olvasásra kész bájtok számát. Mestereszközön requestFrom() után kell meghívni, szolgaeszközön pedig az onReceive() kezelőben.

Szintaxisa:

Wire.available().

  

read()

Beolvassa a soron következő bájtot.

Szintaxisa:

Wire.read().

 

Arduino kód: 60wire01

 

write()

Küld egy bájtot a szolgaeszközről a mestertől kapott kérésre válaszul – vagy a beginTransmission() és endTransmission között használva a mestereszközről küld egy bájtot valamelyik szolgának.

Szintaxisa:

Wire.write(value),

Wire.write(string),

Wire.write(data, length).

Paraméterei:

value: bájtként küldendő érték,

string: bájtok sorozata,

data: length hosszúságú bájtok tömbje.

 

Arduino kód: 61wire02

 

beginTransmission()

Adatküldés inicializálása szolgaeszköz felé, a bájt értékének megadása a write() függvénnyel, endTransmission() küldi végül el.

 

endTransmission()

Elküldi a beginTransmission()-nel hívott címre a write()-ban megadott értékeket. Egy bájtot ad vissza, ami ötféle érték lehet:

0: sikeres átvitel,

1: az adat nem fér bele az átviteli tárolóba,

2: a címről nem érkezett válasz,

3: az adatot nem fogadták,

4: egyéb hiba.

Szintaxisa:

Wire.endTransmission(),

Wire.endTransmission(stop) (stop – lásd feljebb).

 

onReceive()

Szolgaeszközön regisztrál egy függvényt, amit végre kell hajtania, ha a mestertől bármi érkezik.

Szintaxisa:

onReceive(handler).

Paramétere:

handler: a függvény, amit végre kell hajtania.

 

onRequest()

Szolgaeszközön regisztrál egy függvényt, amit végre kell hajtania, ha a mestereszköz adatot szeretne lekérdezni.

Szintaxisa:

onReceive(handler).

Paramétere:

handler: a függvény, amit végre kell hajtania.

  

A gyakorlatban például nagyon hasznos I2C eszköznek bizonyul a digitális potméter, amivel kiterjeszthetjük az Arduino analóg kimeneteinek számát, vagy programozhatóvá alakíthatunk olyan analóg áramköröket, mint egy erősítő vagy rádió.

13.3. †bra Digit†lis potmÇter funkcion†lis rajza.gif

Digitális potméter funkcionális rajza

A digitális potméter egy integrált áramkör (IC – Integrated Circuit), amiben az I2C protokollt értelmező vezérlő, elektronikus kapcsolók és számtalan különféle értékű ellenállás kapott helyet (13.3. ábra AD5171 típusú áramkör).

13.4. †bra Az AD5171 l†bkioszt†sa.png

Az AD5171 lábkiosztása

A 13.3. és 13.4. ábrák összevetésével el tudjuk képzelni, hogy az áramkör fizikai lábaihoz mely funkciók társulnak – ezeket a rajzokat a gyártó biztosítja. GND (ground v. föld) a potenciál alapja, Vdd a tápfeszültség, SCL (Serial Clock) az órajel, SDA (Serial Data) az adatvonal, AD0 (Address), amivel beállíthatjuk az eszköz címét a buszon, A és B a potméter két „szélső” kivezetése, míg W a közepe. Változtassuk egy LED fényerejét I2C buszon kommunikáló digitális potméter segítségével!

 

Amire szükségünk lesz:

-       Arduino,

-       AD5171 (DIP tokozású),

-       LED,

-       220 ohmos ellenállás,

-       2 db 4,7 kiloohmos ellenállás,

-       próbapanel,

-       vezetékek.

 

Kapcsolás:

Kössük az IC tápvezetékeit értelemszerűen az Arduino földjéhez és + 5 V jelölésű kivezetéséhez! Az A4 és A5 csatornákat 4,7 kiloohmos ellenálláson keresztül szintén a + 5 V-hoz. Ezek az úgynevezett felhúzó ellenállások, amik stabilizálják a busz vonalait. Ezután illesszük A4-et az IC SDA (5.) lábához, A5-öt az SCL (4.) lábához. A potmétert használjuk feszültségosztónak és a közepéről hajtsuk meg a LED-et a 220 ohmos soros ellenálláson keresztül. AD0-t, ha földre kötjük, a címet 44-re, ha + 5 V-ra kötjük, 45-re állítja.

13.5. †bra AD5171 bekîtÇse az Arduinoba.png

AD5171 bekötése az Arduinoba 

Arduino kód: 62wirepoti

 

- - - - - - - - - - 

forrás: http://arduino.cc/en/Tutorial/HomePage

Szólj hozzá!

Címkék: leckék könyvtárak Wire lektorált

A bejegyzés trackback címe:

https://harsanyireka.blog.hu/api/trackback/id/tr376398217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása